Michl József, az Országgyűlés oktatási bizottságának KDNP-s tagja az MTI-nek szerdán azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök most is, mint mindig, állta a szavát, így teljesítette azt az ígéretét, hogy végiggondolják a hallgatók javaslatait, és hajlandók eszerint alakítani eredeti elképzeléseiket. Megemlítette, a tanév végén 80 ezren érettségiznek majd, az 55 ezer pedig ehhez képest „egy nagyon korrekt, méltányos szám”, még akkor is, ha figyelembe vesszük: nem csak az idén maturálók jelentkeznek a felsőoktatásba. Rámutatott: a jövőben nem arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy hány diákot vesznek fel, hanem arra, hogy mennyien végzik el az adott képzést.
Utalt arra, hogy Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikai szakértője az M1 reggeli televíziós műsorában egy vele folytatott vita során éppen 55 ezerben határozta meg a jövőre felveendők számát. Reményét fejezte ki, hogy ezt a bejelentést hallva az MSZP végleg eláll attól, hogy a másodéves és a felsőbb évfolyamokra járó hallgatókra tandíjat vessen ki. Michl József úgy fogalmazott: a jövőben nem mennyiségi, hanem minőségi küszöb keletkezik a felvételire jelentkezőket illetően, tehát „aki a középiskolában becsületesen tanult”, azt felveszik. Hozzátette: a kormány „a lehetőség biztosítását 100 százalékosan vállalta” a diákok felé, a jelentkezőknek pedig azt kell vállalniuk, hogy „elérik a minőségi küszöböt”, továbbá a meghatározott időn belül elvégzik tanulmányaikat, valamint diplomájukat Magyarországon használják.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az MTI-nek pozitívan értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és a tárgyalások folytatására alkalmasnak tartotta őket. Ugyanakkor a HÖOK-vezető szerint még több kérdés nyitott, és mindenképpen írásos anyagot szeretnének kapni a kormányzati elképzelésekről. Hozzátette: a HÖOK az egyeztetést hét kérdés alapján javasolja lebonyolítani, egyebek mellett szeretnék tudni, hogy milyen arányban oszlik meg a bejelentett 55 ezres létszámkeret a különböző képzési szintek között (alap- és mesterszak, osztatlan, doktori és felsőoktatási szakképzés), illetve, hogy ténylegesen hányan kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat a most érettségi és felvételi előtt álló diákok közül.